Magyarországon bárhova könnyedén
Kiemelt partnerünk: Magyarország és Európa útvonaltervezője.
Az útvonaltervező aloldal ideális azoknak, akik autós, gyalogos vagy kerékpáros utazásra készülnek Magyarországon belül. Az oldal egyszerűen használható útvonaltervezési eszközt kínál, amely segít kiválasztani az optimális útvonalat kiindulási pont és cél között. A Google és OpenStreetMap adatain alapulva a rendszer forgalmi adatokat is figyelembe vehet, így lehetőséged van elkerülni a zsúfolt útszakaszokat, vagy akár gyalogos és kerékpáros útvonalakat is választani.
Hogyan segíthet az útvonaltervező?
További funkciók és tippek
Gyakorlati példa a használatra
Az útvonaltervező tehát ideális eszköz, hogy előre megtervezd az utazásodat, elkerüld a forgalmi dugókat és megtaláld a leghatékonyabb közlekedési módot. Akár városi közlekedéshez, akár hosszabb vidéki utakhoz nyújt praktikus segítséget, mindig az igényeidre szabva.
Magyarország első autópályáját, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1965-ben nyitották meg, amely mérföldkő volt az ország közlekedési infrastruktúrájának modernizálásában. A motorizáció alacsony szintje miatt azonban a hálózat kiépítése lassan haladt, és csak az 1980-as években gyorsult fel. Az 1989-es rendszerváltás után az építkezések szüneteltek, majd magánbefektetők segítségével indultak újra. Az autópályák kezdetben ingyenesek voltak, de az 1990-es évek közepén bevezették az útdíjat, először az M1-es autópályánál, majd fokozatosan kiterjesztve a hálózat többi részére.
Nemzetközi kapcsolatok és mellékvonalak kiépítése
Az autópálya-hálózat fejlődése a határmenti kapcsolatok javítására is irányult, így az M1-es út Ausztria felé, majd az M5 és M7 is elérte a határt. Az Európai Uniós csatlakozás újabb lendületet adott az autópálya-fejlesztéseknek, és ezzel egy időben bevezették a hálózaton érvényes matricás díjfizetési rendszert. Az új autópálya-szakaszok különleges építészeti elemekkel gazdagodtak, mint például az M70-es Korongi híd, az M8-as Pentele híd, az M7-es Kőröshegyi völgyhíd, valamint a Budapest körüli Megyeri híd, amelyek látványos mérnöki megoldásokkal járulnak hozzá a gyors és biztonságos közlekedéshez.
A „M” jelölés eredete és közlekedési szabályok
Az autópályák neve előtti "M" jelzés körül több elmélet is kering. Egyes vélemények szerint a "motorhajtású" járművekre utal, míg mások az angol „Motorway” vagy az orosz „Magisztral” szóra vezetik vissza. Bár a segédmotoros járművek és lassú járművek nem használhatják az autópályákat, az autók és egyéb gyors járművek számára ezek az utak biztosítják a legrövidebb és leggyorsabb útvonalat az ország számos pontjára.
Sebességkorlátozások az autópályákon és autóutakon
Az autópályákon a megengedett legnagyobb sebesség 2001 óta 130 km/h, míg az autóutakon ez az érték 110 km/h. A korábbi évtizedekben a maximális sebességet többször módosították, a technológiai fejlődés és a közlekedés biztonságának figyelembevételével. Az autópályák és autóutak célja, hogy az ország különböző régiói közötti gyors és hatékony közlekedést biztosítsák, összekapcsolva a fővárost a határmenti városokkal, valamint elősegítve a gazdasági kapcsolatok és a turizmus fellendülését.
A kiemelt főutak – általános esetben – 110 km/órás tervezési sebességű, 2x2 sávos, osztottpályás, csökkentett keresztmetszetű, burkolt üzemi sáv nélküli utak, amelyek a gépjárművek visszatartására alkalmas fizikai elválasztással, valamint különszintű, illetve szabályozott szintbeni csomópontokkal rendelkeznek.
A kiemelt főút fogalma a gyorsutat váltotta miután, törvényi szinten a gyorsút fogalma 2018. december 15-ével kivezetésre került.
Jelentősebb 2x2 sávos, osztottpályás főutak Magyarországon:
A fenti lista Magyarország legjelentősebb, 2x2 sávos, osztottpályás főútvonalait mutatja be, amelyek különszintű csomópontokkal és fizikai elválasztással rendelkeznek a forgalom zavartalan és biztonságos áramlása érdekében. Ezek a főutak fontos szerepet töltenek be a regionális közlekedésben és a nagyvárosok közötti gyors összeköttetések biztosításában.