Magyarország térkép

Magyarországról röviden

Történelem és politikai helyzet: 896-ban érkeztek a Kárpát-medencébe a honfoglaló magyar törzsek, és 1000-ben Szent István királlyá koronázásával európai minták szerinti keresztény államot alapítottak. A fejlődést a tatárjárás, a török hódoltság vetette vissza. A törökök kiűzése után soknemzetiségű országgá vált, és a Habsburg Birodalom perifériájára került, olcsó nyerstermékek forrása és iparcikkek felvevőpiaca lett.

Mezőgazdasága ekkoriban a poroszutas fejlődést járta. 1848-ban megtörtént a jobbágyfelszabadítás. A modem polgári állam az 1867-es kiegyezéssel - az Osztrák- Magyar Monarchia megteremtésével - jött létre, és a XX. század elejére kezdett Nyugat-Európához felzárkózni.

Az I. világháború szétzilálta, katonai veresége után az 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország területének 70%-át, a lakosság 56%-át, ipari nyersanyag-bázisát és feldolgozóiparának piacát elvesztette. Etnikai összetételét tekintve nemzetállammá vált (88,4% volt magyar, de 3,4 millió magyar maradt a határokon túl.)

A II. világháborús vereséget követően Magyarországot a trianoni határok visszaállításán túl tekintélyes jóvátételre és lakosságcserékre kötelezték. 1946-ban a köztársaság kikiáltása még a demokratikus fejlődés esélyével indult, de szovjet nyomásra 1949-ben a kikiáltott népköztársaság a proletárdiktatúrát valósította meg. Az 1956-os forradalmat követően külsőségeiben enyhülő diktatúra az 1968-as gazdasági reformokkal a "konszolidált" szocialista rendszer felépítését tűzte ki célul.

Az időközben felhalmozott súlyos adósságteher gazdasági-politikai válsághoz, végül az 1989-1990-es rendszerváltáshoz vezetett. Az 1990-es évtizedben Magyarország a piacgazdaság kiépítése és a demokratikus jogállamiság megteremtése terén a közép- és a kelet-európai régió egyik legsikeresebb államának számított, de a 2000-es évektől gazdasági versenyképessége fokozatosan csökkent.

Az ország 1999-ben lépett be a NATO-ba, és 2004. május elsején vált az Európai Unió tagjává. 2011 első félévében Magyarország az Európai Unió soros elnöke volt. 2015 első felében jelentősen megnőtt a Közel-Kelet felől, Nyugat-Európába érkező migránsok száma. Az illegális határátlépés megakadályozására a magyar-szerb határon kerítés épült.

Nemzetgazdaság és világgazdasági szerepkör: Magyarország a közepes jövedelmű országok felsőbb csoportjához sorolható, gazdasági fejlettsége mintegy 2/3-a az EU-27-ek átlagának. Az összes GNI értéke alapján Magyarország a világ 58. legnagyobb nemzetgazdasága. Amíg 2004 és 2007 között a kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek köszönhetően évi átlagban 4-5%-os volt a GDP növekedése, addig a 2008-as globális pénzügyi válság súlyosan érintette az ország gazdaságát. 2008 novemberében az IMF, az Európai Unió és a Világbank együttesen 25,1 milliárd USD értékű hitelkeretet nyújtott Magyarországnak.

2009-ben még tovább mélyült a gazdasági recesszió, és mindehhez hozzájárult a lakosság növekvő eladósodása is. A 2010-ben hivatalba lépő új kormány gazdasági reformok sorát indította el, így bevezetésre került az egykulcsos személyi jövedelemadó, és a bankokra, a legnagyobb kereskedő, távközlési és energetikai cégekre válságadókat vetettek ki. Mindez szoros kapcsolatban állt az EU Magyarországgal szemben folytatott úgynevezett túlzott deficit eljárásával, melynek értelmében a kormány kiemelt célja volt a költségvetési deficit 3% alá történő csökkentése, ezzel is igazodva az euró-zónához történő csatlakozási feltételekhez.

A nemzetgazdaság vezető ágazata a szolgáltatási szféra, és ezen belül is az ingatlanügyletek, valamint a gazdasági szolgáltatások a legfontosabbak. Az ipari termelés több mint 80%-át a feldolgozóipar állítja elő, amely területileg is igen koncentrált; a magyar ipari termelés 2/3-a Budapesten, a fővárosban és öt megyében lokalizálódik. A magyar mezőgazdaság termelési értékének több mint felét a növénytermesztés, 1/3-át az állattenyésztés állítja elő.

2014-ben az összes külföldi működő tőke-állomány értéke 107 milliárd USD-nak felelt meg. A külföldi befektetések kiemelten a szolgáltatási ágazatokba és a feldolgozóiparba áramlanak, a befektetések fele pedig kizárólag Budapestre érkezik. A külföldi befektetések terén új tendencia, hogy 1997-től kezdve Magyarország már működő tőke-exportáló ország is. Működőtőke-kivitele 2003-ban kiemelkedőn magas volt, annak tulajdoníthatóan, hogy az ország két legnagyobb vállalata ekkor kezdte meg az országhatárokon túli terjeszkedését. 2014-ben a magyar külföldi működő tőke-export értéke már több mint 44%-a volt a külföldi működő tőke-import értékének.

A 2008-tól megkezdődő gazdasági recesszió tovább fokozta a társadalmi és szociális problémákat, alacsony, 55%-os volt foglakoztatási ráta, és becslések szerint az ország lakosságának 14%-a él/élt a szegénységi szint alatt. A főváros-centrikus területi koncentráció még tovább nőtt, Magyarország GDP-jének közel 50%-át a közép-magyarországi régió állítja elő.